Csendek Csendje

Utolsó szavaink

1

"Elfolyt időnk tengerén
úszni kívántam én

Lángolt földünk tengelyén
járni kívántam én

Fényes hitünk templomán
látni kívántam én

Sáros testünk alkonyán
élni kívántam én..."

2

"Érezd szemem vörös íriszét
Fehér leplén át
Érintsd kezem ernyedt ujjait
Egyszer rádtalált

Képzelj tájat, ahol élhetünk
ott, hol nincs ki vár
Vetkőzz belém észrevétlenül
s ott leszek ma már"

3

"Elhullt szívünk sírkövén
hálni kívántam én

Száradt erdőnk árnyködén
fájni kívántam én

Könnyes arcunk ráncain
sírni kívántam én

Vágyó szavunk álmain
hinni kívántam én"

4

Léptünk fénycseppekkel kimerülten
Lépcsőfokonként üzen
Elveszített arcunkért
Égünk el szűzen

Lángunk márványvésett szavaiból
Megkeresztelt isten szól
Bíborszemét ránkveti
Bús ege alól

5

"Érzem lehelletét, körbefon
Hajam bontja szét
Érzem meleg ajkát, felzokog
Nyújtja szép kezét

Felpillantok akkor, s felragyog
Köztük kereslek
Mindennel, mi voltam, s még vagyok
Téged szeretlek"

6

Léptünk fénycseppekkel kimerülten
Forró álmokkal üzen
Így éget el Téged is
Tisztítótüzem

Lángunk márványvésett szavaiból
Megtört lelkem Hozzád szól
Visszatérek, s visszatérsz
Ledőlt falakból...