Üvegcse

Érezd még
zöld és kék
minden mit hoztál

Erdőízű tested lángján
máglyád is voltál

Száz új kép
lopta szét
lelked szűz báját

Szunnyadt vágyú testem lángján
égetted fáját

Egyszer rég
láttam még
megszürkült hamvát

Porból porba feltámadni
tündöklő hangját

Vérző tél
elmentél
tavaszt váró tánc

Foltos rongyaim közt élve
hercegnősdit játssz…

Elveszítve szép
arcod emlékét
üvegcsébe rejtem,
törd hát szét

Hajnal szakadtán
elfeledlek tán
hajszál gyenge karból
elhullván