Napkelte születik
Alkot és épül és torzul az este
Nyers rohamában a felhőt kereste
Fénylik ha éjjel a Hold alatt száll
Borba merült vércsepp a pohár
Felsiet csendben a Föld szekerére
Járná a táncot, ha dallamot kérne
Ázott palástját a szénába dobja
De koronáját egy fej bitorolja
Leple a sárból hullik le szemére
Pandora áhított hű szelencéje
Zárja az átkot az arcok elől
Várfala mentén, hogyha ledől
Sírnak az őzek a csontkereszt láttán
Futnak és állnak és ülnek az ágán
Dermed a hajnal, és lobban a lét
Így hajol újra lassan Feléd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése