Levegő szerető
ez a tűz
Csoda vár
a szemén,
hogyha hunyja a Hold leplén
Szerencsére vadász
akit meg Te találsz
ha fényre kilép
és a földre néz:
Kéz kézből kandikál
látod már, így akartam
Kard-ki-kard, szablya száll
hangot vág néma dalban...
Angyalom él
és a fájdalomért
csak a szív zakatol
ha egy tánc vár a legvégén
Szeress még, ahogy én
csodaszép ez a kép
csak a baj, hogy játék
vesztett rég
Harsognál hősömért
hajszolnál engem halkan
Harsognál hősömért
mint gyáva csend az agyban...
De látod már ha ég
ez az elmúlt százezer év
Hát kérlek felejtsd el,
hogy még, nem elég...
2010. február 8., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése