2010. június 21., hétfő

Méhek tánca

Ne aggódj,
csak a szépség hazudta,
hogy fáj

Szabad csók,
mit az Isten lehelt rád,
hogy szállj

Itt a szív helyett
csak az elmúlás dobog,
és ez így van jól

Sír a képzelet
vörös örömkönnyek közt
mikor elalszol

Ne aggódj,
csak a rendszer hibás,
nincs veszély

Könyved vár,
csak a tegnapi mesédből
mesélj

S ha templomomban
éhes tested lesz
a szerzetes

Én térdrehullva
könyörgök hozzád
hogy még szeress

Ne aggódj,
hisz a csend egyszer
magadra hagy

Szavakból
épült vár súgja:
ember vagy

Mélyen ezer hangszer
kelti életre
lelked hangját

Megtépett világban
első lépted
így reng hát

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése